esthajnalka

"Dec. 6-át ezennel a totálisdisztroj(ejtsd: szétcsapatás) napjának nyilvánítom! Ámen!"

cigicsikk....én inkább lennék cigicsikk... most őszintén.

• "Gyere fogd meg kezem,
• és érezd amit érzek...."

Klyma hangja. mmm. jó ez. még elég tiszta az emlék amikor dumáltunk ahhoz, hogy azt is halljam.

(...)

Mi ez a kibaszott melankólia? teljesen belesüppedtem. nemkéne. megint "sírás van a sötét sarokba" nagyon nemkéne. fejezd be bazdmeg, totálisdisztroj nap van, hepi, vágod? ><

(...)

• "DO WANNA BE AMERICAN IDIOT?!"

vázolom a helyzetet: mindenki szalagavató afterpartyn, aki mégsem az máshol bulizik, vagy kibaszottmessze van. Lükyéket néztem biliárdba... senki xD hát igen ez jellemző rám. na mindegy, go to csóni, max összespanolok a kocsmás bagázzsal.

zene bekapcs.

(...)

na ezt nem hiszem el. két csaj és egy srác szivja a cigijét és bámulnak maguk elé. meg se állok. elmegyek sziget felé...

"Az emberek azért hallgatnak útközben zenét, mert félnek szembenézni a gondolataikkal."

na lássuk, van időm félni.

zene kikapcs.

alapzajok. a távolban kocsik suhannak. mindjárt jön egy vonat. A Felnerben valami buli van, ide sodorja a susogó szél a zenét, ami innen halknak tűnik. nyugodt a víz.

visítás.

visítás.

VISÍTÁS!

csend.

"nem volt benne semmi kísérteties. A kínszenvedés kiáltása volt. olyasvalakinek az ordítása-egyetlen lányé, és tudatos lányé, ebben Clay egy pillanatig sem kételkedett-,amely mély álomból ébredt arra, hogy elevenen elég."

valaki meghalt.

twinkle twinkle little star...

gyönyörű ez a tó. erre utoljára akkor jöttem rá, amikor őt ölelve kinyitottam a szemem. akkor szebbnek tűnt. csodálatosnak. mondjuk akkor máshonnan láttam. hát nézzük meg onnan. mennyünk a szigetre.

nem.... még mindíg csak gyönyörű.

• "I dont wanna cry,
• I dont wanna die,
• I dont wanna flying in the sky!"

az emlék gyorsan jött, megmaradt, és nem szabadultam tőle. a dallam. az enyém. mikor is? talán három éve. három éve őrzöm a fejemben ezt a három kicsi sort. szép.

itt a híd a vasútnál. megrohannak az emlékek. fáj. megint fáj. hiányzol.

énekelek. jön egy autó. kikerül. lenézek.

sétálok a mocsokban

(...)

itt énekeltünk. eleven holdat. én a padkán mentem, te mellettem. átkarolva. aztán az út közepén leálltunk smárolni. "mindjárt jön egy autó és elbasz minket haha" és jött az autó. kikerült. kár.

(...)

s íme harmadszor is a buszvégen. hm. ez a srác kiszurt magának. aranyosfeje van. hmm... ténfergek itt egy kicsit, latolgatok.

na jó. ha idejön, oké. ha nem, így járt. ha jólnézem ugyis mindjárt lelép a busszal.

hahaha. ez jó. nagyon figyel. mászkálok az oszlopok között. ő meg ide oda megy hogy lásson. haha. vicces. megmosolyogtat. habár nem úgy néz ki mint aki ide fog jönni. hmm pedig már összeállt a fejemben pár jó szöveg. na mindegy. ez van.

(...)

najólvan srác nekem lépnem kell itt a busz. pedig már nem kellett volna sok. még úgy két perc? haha.

(...)

egyszer valaki beöltözött nekem mikulásnak amikor úgy 3-4 éves lehettem. de ki volt az? apa biztos nem, ő ott volt. majd megkérdezem. *nagyon régi emlék.

(...)

csatt!

igen, ez a valóság. zene nélkül. semmi félelmetes nincs benne.

R.I.P.