"Szervusz Kedves!
Remélem minden rendben.
Körülöttem változik minden, akár a kedvem..."
ezt kölcsönvettem.
- nem is tudom hogy kezdjem.
- soha nem írtam levelet.
- most megpróbálom.... nincs címzett.
kérlek most nagyon figyelj, mert a sok felesleges gondolat között olyanokat próbálok megfogalmazni, amik számomra fontosak. lehet, hogy számodra is. nem szeretnék mesélni, akit érdekli, tudja nagyon jól, mi van velem.
emlékszel még a régi időkre? mikor nevetve öleltük egymást a játszótéren... mikor a sötétben hazafelé félve megugrottunk minden kis zajra... mikor leültünk egy padra és elmeséltem mi baj... és amikor bíztató mosollyal rámnéztél, a szemed tiszta volt, és boldog....
te ezt el tudnád felejteni?
ez mindd hiányzik...
mostanában sokat járok arrafelé....felidézem az emlékeket, mert félek elfelejtem őket.
szép volt.
a legnagyobb gondunk is az volt, hogy hova megyünk a hétvégén, pedig nagyonjól tudtuk, hogy mivel töltjük majd az időt.
ha tudom, mi vár még rám, biztosan egyszer jobban odafigyeltem volna naplementekor, hogy ne felejtsem el soha, milyen az.
mostmár hiába nézem, csak megvakít a Nap... pedig akkor még boldogan fürödtünk a múló korong fényében.
Csak azt szeretném, hogy tudd, mindez hiányzik. A boldogság, a gyönyör, és a fájdalom is, mert az idő ezt is megszépítette. Szép érzések voltak azok, gyengék és ártatlanok.... de ebből is ki kell nőni egyszer. mert amik most kavarognak bennem mások. mintha az érzés is velem együtt hagyná maga után az éveket, és egyre komolyabbá válna... mintha most érezném csak meg, milyenek az gazi érzések.
nem kívánom senkinek. fájdalmasak.
és azthiszem ez még így is hamarabb ért mint a többi embert körülöttem.
mélyebb a fájdalom, de azthiszem érdemes kiállni, mert mélyebb az öröm is, amit jutalomként kapsz.
vagy csak az élet kínjai átértékelik az életed....
kérlek ölj meg,ha igazán felnőnék!
Utolsó kommentek